Több fejjel gondolkodj!

  A Szúnyog tanár bácsi című cikkben írtam arról, hogy milyen elhibázott dolog, amikor az indulataink irányítanak bennünket. Elmeséltem, hogy magam is egy ilyen heves, elhibázott reakció által értettem meg ennek a…

Tovább olvasom

A csend fájdalma

 Szokatlan meleg ősz van az idén… Nyílnak a virágok, rügyeznek a fák, mintha kezdene éledni a Természet. Ha a madarak is csicseregnének, azt gondolnám, elmarad a tél és jön a tavasz…  De…

Tovább olvasom

Hagyd már abba! És kész!

 Mostanában sokat beszélnek egészen magas szinteken a dohányzásról. Lázár János a nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztos úr javaslatai kissé meghökkentőek számomra. Nem vagyok dohányzó ember, soha nem is voltam, ezért azt gondolom,…

Tovább olvasom

A sikeres házasság titkai…

 Gyermekkorom nagy része  egy állandó feszültségben, szüleim  válóperének sok évig tartó elhúzódásával telt el…   Mintegy tíz éven keresztül húzódott válóperük. Édesanyám mindent megtett, hogy a családunk egyben maradjon, de sajnos Édesapám – bár többször…

Tovább olvasom

A gyávák szabadsága

 Sokszor kérdezik tőlem, hogy miért nem teszem lehetővé a komment írását a cikkeim után? A felvetés jogos, hiszen megszokhattuk, hogy ahol blog van, ott általában hozzá is lehet szólni az író gondolataihoz….

Tovább olvasom

A szavakon túl…

 A “Leolvasásról” szóló rovatban, a “Gyenge a hangod, öcsi!” című cikkben írtam arról, hogy nem mindegy a beszédünk ereje. Itt kifejezetten a hang erejéről volt szó, mert a cél abban a cikkben…

Tovább olvasom

Maradj a vonalban!

 Gyermekkoromban a vonal két pontot összekötő egyenest jelentett. Eleinte… Emlékszem az első vonalas füzetemre, aminek a vonalainak a végére mindig nagyon gyorsan odaértem az írásaimban. Aztán megtudtam, hogy a vonal lehet hullámos, görbe, sőt,…

Tovább olvasom

Szúnyog tanár bácsi

 Munkám során rengeteg emberrel, s általuk, elmesélésük alapján rengeteg betegséggel találkozom. Olyanokkal is, amikről előtte soha, sehol nem is hallottam. Szomorú és kegyetlennek tűnő történetek, amik mindig csak a sajnálatot, az együttérzést…

Tovább olvasom

Bénító nyalás

 A kutyák és a macskák nyálában található egy capnocytophaga canimorsus nevű baktérium. Ez a baktérium általában nem veszélyes az emberekre.  Általában…  Mert egy 48 éves amerikai férfi, Greg Manteufel a saját, egészséges…

Tovább olvasom

Gyenge a hangod, Öcsi!

 Középiskola után első utam az utcára vezetett. 18 évesen elmentem postásnak.  Peti bátyám -aki a családból elsőként kopogtatott a helyi Postahivatalba, hogy szívesen kézbesítene-, megkért, hogy helyettesítsem le, amíg ő szabira megy. Aztán…

Tovább olvasom

Ki az a leolvasó?

 A kisdiák az iskolában megtanul olvasni. Betűket, szótagokat, mondatokat. A gyerekek később a szünetekben megtanulják egymást csúfolni, a másiknak beolvasni.  Sajnos ezt felnőttként is  gyakorolják általában a gyengébbek felé azok, akik úgy…

Tovább olvasom

 A leolvasó munka rengeteg összefüggést megértet az emberrel a világról, és magyarázatot ad a legbonyolultabbnak tűnő társadalmi kérdésekre is azoknak, akik odafigyeléssel és nem felületesen végzik  munkájukat.  Minden munka, amiben emberekkel kell…

Tovább olvasom

Miért nyúl a nyúl?

  A nyúl különös állat. Véleményem szerint a legkülönlegesebb a világon. Egy biztos, az emberiséget a leginkább rabul ejtő, leginkább foglalkoztató lény az egész világon, ami erősen meg is osztja a társadalmat.  A…

Tovább olvasom

Hallottalak sírni Téged!

 Ahogy múlnak az évek, egyre közelebb kerülök az emberek sóhajához. Egyre közelebbről érzem fájdalmukat, gondjaikat.  Ahogy lehetőségem adódik betekinteni a luxusvillákba éppúgy, mint a mélynyomorban élők szükséghelyiségeibe, egyre inkább megértem, az emberek…

Tovább olvasom

Károgó hollók

 Amint kerékpárommal munkából jöttem hazafelé, a város határában, a szántóföldeken károgó hollók tömege szállt körkörösen fejem felett, és üvöltötték: KÁR, KÁR, KÁR!!! – Mit kár? – kérdeztem tőlük, – tudtok is ti…

Tovább olvasom

Beteg ember gyógyított

 Tömegközlekedési eszközökön utazva gyakorta, mitöbb egyre gyakrabban látok valamilyen szempontból társadalmi normáktól erősen eltérő viselkedésű embereket. Rengeteg, mitöbb egyre több a beteg, a szellemileg leépült ember. Sok és megdöbbentő történet szemtanúja vagyok…

Tovább olvasom

Baleset

 Fekszem az úton szétesve. Testem darabokra hullott. A fejem leválva vagy másfél méterre, karjaim összezúzva. Köröttem vér, s nyüzsgő emberek. Villogó fények sejtetik, itt valami borzalom történt…  Ha létezik élet az élet…

Tovább olvasom

A siker ára

 Minap álmomban az összes fialó anyanyulam szétdobálta kölykeit és azok elpusztulva, kihűlve feküdtek szerteszét. Borzasztó érzés volt, bevallom, régen nem érzett szomorúság lett úrrá rajtam. Igaz, ez csupán egy álom, de eszembe…

Tovább olvasom

Kitaszítottak

 Két hete járom ugyanazt az útvonalat a város szélén, künn, a pusztában. Ott, ahol semmi sem történik, mégis, ahol a legtöbbet látom. Már az első nap feltűnt a sok állati sereg közt…

Tovább olvasom

20 éves osztálytalálkozó

Kicsivel több, mint egy évvel ezelőtt, 2011 decemberében volt a 20 éves osztálytalálkozónk. Ennek évfordulójára készítettem ezt a kis összeállítást emlékül azoknak, akik részt vettek rajta, s azoknak, akik nem tudtak eljönni!   Ha…

Tovább olvasom

Vidám Állat Nap (2007)

 A gyermekkoromban elkezdett állatokért és növényekért való küzdelmem végre formát kapott: virtuális klubot alapítottam hasonlóan gondolkodó barátaim ösztönzésére. Bayer Ilona, egykori híradós műsorvezető, országos hírű újságíró is mellénk állt és segítette munkánkat….

Tovább olvasom

A porszívógyárban (2006)

És íme a szigetszentmiklósi gyár. Az egykori Csepel Autógyár 22 ezres csarnoka, ahol édesanyám annak idején raktárosként dolgozott, s amelynek szomszédos épületében édesapám volt üzemvezető. Micsoda meg nem élt emlékek idéződtek fel…

Tovább olvasom

Amal, Tréning (2005)

 Svédország, Amal…  Egy csendes, nyugodt kisváros. Ahol elvileg senki sem ismert, gyakorlatilag, míg a gyárból a szállóig értem, vagy hárman rám dudáltak és kiáltották a lehúzott ablakon az autóból: Hello Tomasz! Igen……

Tovább olvasom

Jótékonysági est (1996)

 1996-ban jótékonysági estet rendeztünk a szigetszentmiklósi Művelődési Házban a mozgássérült fiatalok klubjának javára. Az est szervezése, konferálása új tapasztalatokkal gazdagított, ezután bátrabban kezdtem el műsoros rendezvények szervezésébe. A jótékonysági esten fellépett Becz…

Tovább olvasom

A bosszú él… (1988)

 1988-ban néhány osztálytársammal színjátszó kört alapítottam. Én voltam a színdarabok szerzője és rendezője. Az iskolai tea-délutánokon előadott víg és szomorú jelenetek után nagy fába vágtuk a fejszénket. Az akkori technikai viszonyok és…

Tovább olvasom

Munkát keresve…

 Sok tekintetben szomorú karácsony az idei, én is azok közé tartozom, akik ajándék helyett csapást kaptak a sorstól. Karácsony előtt két héttel ugyanis bejelentették: nem folytathatjuk a munkánkat.  S bár tudom, képtelenség…

Tovább olvasom

Dolgozni kell

 Debrecenbe kellett mennem… Ráadásul vasárnap! De nem, nem pulykakakast kellett venni, hanem debreceni, városszéli lakók gázóráit kellett olvasnom. Egy idős néni jött ki botjával elém. Nagyon lassan lépegetett, így messziről próbáltam neki…

Tovább olvasom

Honnan ismersz?

 Egy csendes zsákutca végén csengettem egy lakatlannak tűnő házikóba. Két indiánnak festett arcú kisgyerek rohant a kapuba, s kérdezték nagy hangon: – Kit keresel? – Csak a villanyórát- válaszoltam csendesen, kissé fáradtan,…

Tovább olvasom

A kilencedik kiskutya

 Hetekig volt 9 játszótársam. 9 angyali teremtmény, 9 imádnivaló kiskutya. 9 gyöngyszem. 9 csillag az éjsötét égen. 9 aranyos Border Collie kiskutya. 9, pedig csak 8 született…  Tavasszal 2 felnőtt Border Collie…

Tovább olvasom