A sikeres házasság titkai…

 Gyermekkorom nagy része  egy állandó feszültségben, szüleim  válóperének sok évig tartó elhúzódásával telt el… 

 Mintegy tíz éven keresztül húzódott válóperük. Édesanyám mindent megtett, hogy a családunk egyben maradjon, de sajnos Édesapám – bár többször képes volt abbahagyni a mértéket nem ismerő ivást, mégis – az alkohol rabjává vált jó ideig, ami tönkretette a családunk békéjét, s később az ő egészségét is. Ezt később, válásuk után sok évvel Édesapám nagyon megbánta, s 18 éves koromra szüleim ismét normális kapcsolatba kerültek, s a családunk ismét egységessé vált. Sajnos azonban ezután Édesapám már nem sokáig élt, s nekem nagyon rossz képem rajzolódott ki a család fogalmáról.

 Nem volt könnyű időszak tehát a gyermekkorom, mégis, mint mindenből, igyekeztem ebből is tanulságokat levonni. Nem hiszek a véletlenekben, nem hiszek abban, hogy ok nélkül történnek meg dolgok az életünkben.

 Azóta sok-sok válságba fulladt házasságot láttam, vizsgáltam, elemeztem életem során. Hol hibáznak az emberek? Akkor, amikor meggondolatlanul kimondják az igent, vagy akkor, amikor a problémák megjelenésekor képtelenek a megoldásokat megtalálni és a menekülést választják?

Minőségileg romló világ

 A mostani világban elkerülnek minket a háborúk. Nincsenek hiánycikkek a boltokban, lényegében hatalmas választékból vásárolhatunk meg akármit, bármit, ami a polcokon megtalálható. Mégis, egyre több a hitvány, silány termék. Olyanok, amikért kiadjuk a pénzt, s aztán kiderül, nem más, mint egy ócska hazugság, egy használhatatlan kacat.

 A gyártók szinte ráálltak arra, miként lehet átvágni az embereket, miként lehet kiszedni a pénzt a zsebekből egy használhatatlan, semmire se jó termékért, ami aztán a hulladék feldolgozók terhévé válik.

 A sok ócska termékről pedig, amikor kiderül, semmire sem jók, javíthatatlanok, eldobjuk, s közben erősödik bennünk az az érzés, hogy minden, még a legjobb, legszorosabb emberi kapcsolatok is simán eldobhatók, miután kiderült, hogy hibás, nem működik.

Csoda, vagy ostobaság?

  Amióta dolgozom, 1995 óta mindvégig emberek kiszolgálása volt a munkám. Nagyon jól ismerem szinte minden réteg életét, napi problémáit, felfogását. De nem tudtam mai napig megfejteni, hogy van az, hogy míg egyik ember több évtizednyi együtt élés után is mint csodáról beszél a házasságról, addig a másik néhány év kudarccal, válással záródó házasság után a világ legnagyobb ostobaságának tartja ezt a szövetséget.

A jó házassághoz tanulni kell

 Mi van akkor, ha nem maga a házasság a probléma, hanem az, ahogyan az emberek gyakorolják?

 Miért van, hogy míg egy jó szakma elsajátításához több év tanulás kell, addig a házasságba bárki, bármikor beleugorhat mindenféle tanulás, ismeret megszerzése nélkül?

 A rengeteg rossz házasság ellenére, amiket láttam, mindig érdeklődéssel figyeltem azokat a házaspárokat, akik boldogan élik az életüket együtt. Nem azért, mert friss szerelmesek, nem azért, mert még nem hűlt ki úgymond a kapcsolatuk, hanem azért, mert valami különös erő összeköti őket. Mert tudnak valamit, amit egy jó szakember is tud a mestersége gyakorlása közben.

 Nem vagyok házas ember. Mégis, mint minden emberi kapcsolatot érdeklődéssel figyelő, ezt a nagyon szoros szövetséget is érdeklődéssel vizsgálom évek óta.

Példaképek

 Régóta figyelem és tanulmányozom azokat a párokat, akik nemcsak sok évtizedet töltöttek együtt, hanem e hosszú múlt után is képesek szeretetben, megértésben élni. Sok helyen, ha lehetőségem van rá, el is töltök egy kis időt, hátha elkapok egy-egy csipkelődős megjegyzést, egy rossz nézést, egy sértődést, bármit, ami által meggyőződhetek róla, hogy ez a házasság sem működik, csupán külsőleg tűnik szépnek.

 De minél többet figyeltem ezeket a párokat, be kellett valljam magamnak: mégiscsak máshogyan élik ezek az emberek az életet, a házasságot, mégiscsak különleges, igazi társas kapcsolat az övéké.

 Éppen ezért elhatároztam, hogy ilyen, ideális, jól működő kapcsolatokat érdemes komolyabban megvizsgálni, elemezni, hogy megérthessük, miért működik mégis ez a sokak által már eltemetett, ugyanakkor tömegek által még ma is választott réges régi intézmény.

 Érdemes megvizsgálni, hogy belássuk, nem a házassággal van probléma, miképp a mesterségekkel sem. Attól, hogy sok a kontár, még nem a szakmával van a baj, hanem azokkal, akik a szakma ismereteinek a hiányával végzik az adott munkát. Azt gondolom, pontosan így van ez a házasságnál is.

 De kitől is lehetne megtanulni, kitől is lehet átvenni ezeket az ismereteket? Mindenképp olyan hiteles, valóban sikeres házasságban élőktől, akik nem elméletben, hanem gyakorlatban élik meg azt, amit minden friss házaspár célul tűz ki magának.

 A sikeres házasságról című újonnan indított rovatomban olyan párokat szeretnék bemutatni, akik ilyen példaértékű, minta házasságban élnek. Megismerésükkel, gondolkodásukkal, kapcsolatuk elemzésével szeretném magam is megismerni a sikeres házasság titkait.

 Nagyon sok kedves, fiatal párt ismerek. Nagyon sajnálom mindig, amikor bejelenti egyik, másik, vagy mindkét fél nekem, mint leolvasónak, hogy vége, nincs tovább. Nagyon szeretném, ha ez a rovat segítene mindazoknak, akik még csak nemrég kezdték házas életüket, de azoknak is, akik még ezután készülnek rá, vagy épp már régen benne vannak, de érzik, nem jó irányba tart a kapcsolatuk működése.

 Ha Neked is van ezzel kapcsolatban történeted, akár pozitív, akár negatív, ami tanulságos lehet, örömmel olvasnám! Az okos ember tanul önmaga és mások történeteiből. Hiszek abban, hogy amikor megtörténik valami, abból mindig le kell vonni a tanulságot. Nem mindegy azonban, hogy ez a tanulság mi. Lehet ugyanis téves következtetést is levonni. Éppen ezért minél széleskörűbb a tapasztalat, minél több szemszögből vizsgálunk meg egy problémát, annál inkább közelebb kerülünk a teljes igazsághoz.

 Célom, hogy bemutassam azokat a számomra példaértékű párokat, akik velem sok mindent megértettettek eme különös kapcsolatról.

 A rovat cikkeiben a házaspárok általam legfontosabbnak tartott üzeneteit foglalom össze, a videóblogban pedig magát a beszélgetéseket mutatom be.

 

Mónus Tamás, 2018. Október 07.

Vissza a topikba