Akik nagyon várnak már Téged!

 Az előző leckében megtanultuk azt, hogy az emberek nem jók és rosszak, ahogy sokan gondolják, hanem ennél sokkal többfélék, akiket típusokba sorolva nagyon könnyű megfelelően kezelni.

 A leolvasó ugyanolyan az emberek szemében, mint egy politikus. Vannak olyanok, akik túlzott tisztelettel, megbecsüléssel néznek majd rád, míg mások szemében egy gyűlölt alak leszel, aki zaklatja, háborgatja a megszokott kis nyugalmukat.

 Hogy vannak emberek, akik szeretettel fogadnak, vendégül is látnak, kikérdeznek, mintha egy távoli rokon érkezett volna, míg mások megvetőn néznek rád és gyűlölnek, amiért bizalmatlan vagy, amiért nem hiszed el, hogy ő mit diktál be, amiért miattad nagy számlát fog kapni, teljesen természetessé válik. Nem lepődsz majd meg, ha indokolatlanul, kedves, mosolygós megszólításodra üvöltözni kezdenek egyesek, s nem kéred ki magadnak, ha Téged hibáztatnak olyanokért, amik egyáltalán nem a Te kompetenciádba tartoznak.

 Miután pedig ezt az egész párbeszédesdit, amit egész nap folytatsz egy kommunikációs játéknak fogod fel, amihez az agresszív emberek éppúgy hozzátartoznak, s nélkülük unalmas volna ez a játék, így gyakorlatilag egy olyan fontos személyiségi fordulaton mész át, ami a mindennapi életben, a hétköznapjaidban is sikeressé teszi a kommunikációdat az élet minden területén.

 Felfoghatod tehát a sokféle emberrel való szót értést egy nem kívánt tehernek, de felfoghatod úgy is, mint egy tréninget, ami sokkal többet ad annál, mint bármely ilyen jellegű kurzus, iskola.

Van azonban az embereken túl egy másik világ, ahol sokan várnak már Téged!

 És most nem a túlvilágra gondolok. Az embereken kívül ugyanis létezik egy másik létező világ, akik teljesen ugyanúgy viszonyulnak hozzád, mint az emberek teszik. Lesznek közülük, akik gyűlölni fognak, a vesztedet kívánják, míg mások azt fejezik ki: végre megérkezett az a személy, akire vártak. Ezt a világot eddig talán nem, vagy csak felületesen ismerted. Mivel mindennapi kapcsolatod lesz ezzel a körrel, fontos, hogy megértsd lényüket, működésüket.

 Voltak már beléd reménytelenül szerelmesek? Volt már, hogy nem tudtál szabadulni valakinek a tolakodásától, erőszakos nyomulásától?

 Nos, nem tudom, miképp élted mindezt meg, de a leolvasás során rendszeresen lesz részed hasonlóban, ami eleinte nagyon nehéz lesz, de később, csakúgy, mint az emberek típusait felismerve és kezelve ezt is képes leszel játéknak, egy túlélésért folyó küzdelemnek, egy bújócskának, egy fogócskának, vagy bármi más, pl. itt a leolvasó, ott a leolvasó játéknak  felfogni.

Kik tartoznak ebbe a világba?

 Ebbe a körbe, ebbe a különös világba olyan állatok és növények tartoznak, akiknek egy részét maguk az emberek választották társuknak, más részük pedig, mint egy betolakodó, elfoglalta a helyét az emberek ingatlanján, ami ellen egyesek harcolnak, mások beletörődnek jelenlétükbe, de kisebb-nagyobb számban mindenütt ott vannak.

 Kik ezek? Az ember által választott lények a kutyák, cicák és más, házi kedvencek. Leolvasóként ezek közül a kutyákkal lesz a legtöbb kapcsolatod, sajnos, amik maradandó emléket hagynak benned, azok többnyire nem kellemesek, de hidd el, túl lehet élni, sőt, újabb emberismerettel gazdagítanak a kutyák viselkedései.

Vannak persze a kutyák között is ugyanúgy, mint az emberek között olyanok, akik kifejezetten rajonganak majd érted és úgy örülnek megjelenésednek, mint ha a gazdájuk érkezett volna meg.

Összeugrálnak, átölelik a lábad, a macskák dörgölőznek hozzád, hiszen miért is érkeztél volna szerintük, ha nem miattuk, azért, hogy végre valakit szerethessenek?

 Az állatokhoz viszonyulni nem könnyű feladat egy leolvasónak. Magam nagy állatbarát vagyok, gyerekkorom óta nekem is van sokféle kisállatom, mégis, megfigyeltem, hogy ha megsimogatok egy cicát, kutyát, a rajtam maradt szag-információk bizonyos agresszióra hajlamos kutyákból fokozott indulatokat szabadítanak el.

 Ugyanígy ha hozzám dörgöli magát egy cica, vagy rám ugrik játékból egy kiskutya, az más kutyákat idegessé, ingerültté tesz.

 Ezért sem könnyű megfelelően viszonyulni hozzájuk, s különösen a gazdáikhoz. Ha az ember azt kéri, hogy zárják el, sokan zokon veszik, hiszen csak ártatlan játszani akaró az ő kis kedvencük.

 Sajnos nem is gondolnak arra a gazdik, hogy a kutya lába sokszor nem igazán tiszta, nemcsak poros, hanem az esős-saras időben bizony látványos koszt, sarat visznek fel a ruhára.

 Nem beszélve a szagokról, amitől más kutya nem feltétlenül boldog lesz, hanem ingerült, ideges.

 Ha viszont az ember nem szól és hagyja, hogy körbeugrálják, számíthat a néhány házzal arrébb levő, már várakozó, az érkezésed üzenetét meghalló agresszív kutya tombolására, amit nem fog érteni a gazdája sem, miért ilyen az ő kutyája?

Megérteni az állatok nyelvét

 Az állatok kommunikációját megérteni sok ideig való hallgatás és megfigyelés után egyáltalán nem lehetetlen dolog. Egyszer egy kora esti órában, egy csendes városrészben voltam leolvasni. A fiatal hölgy ott állt mellettem, amíg én olvastam a kertben a mérőt. Sok-sok utca kutyája zengett, nyüszített, harsogott.

 Én értettem, tudtam, hogy miattam történik mindez, de meglepett a hölgy lényegre való rátapintása. Néhány másodpercnyi néma pillanat után ugyanis így szólt:

– Ez a rengeteg kutya mind miattad nyüszít?

 Ezen aztán jót nevettem. Mert ami nekem már megszokott és egyértelmű volt, a hölgynek most lett világos és döbbenet ült arcára, amikor mosolyogva válaszoltam, hogy igen.

A facebookozó kutyák

 A kutyák ugyanúgy viselkednek, mint az emberek a facebookon.

 Vannak a nagy bejelentők, akik adják, megosszák a híreket: ezek a leghangosabbak: tudja meg mindenki, mi történik, mindenki figyeljen, itt van a gázórás!

 Aztán vannak a kommentelők, akik kifejezik véleményüket, örömüket, hogy végre jön valaki, végre vége az unalomnak, végre történik már valami izgalmas. Mások gyűlöletüket, ellenszenvüket tombolják itt ki, míg megint mások ezeket intik le, hogy eltúlozza az illető az egészet.

 A kutyák ilyetén kommunikációja egy óriási közösségi fórum, ahol a cél: a legagresszívabb, legerősebb kutyák megfelelő hergelése, akitől várja a sok gyáva, háttérből ugató kutya a bátor cselekvést, s amitől még a legkisebb kutya is annyira átszellemültté és agresszívvé válik, hogy még a gazdájuk is értetlenkedve nézi: mi lett az ő kicsike kedvencéből?
 Elhiszi magáról a legkisebb tacskó is, hogy ő bizony erős, ő kioszthat, ő rendre utasíthat másokat.

 Teljesen mindegy tehát, hogy

  • szereted, nem szereted a kutyákat
  • félsz, vagy nem félsz tőlük
  • van-e neked is, vagy nincs.

 A jelenség adott: ez az őrjöngés, ez a harsogó ugatás kísér egész nap a munkád során. Sok okos ember persze megmondja majd a tutit, hogy Te vagy a hibás, ha haragszanak rád a kutyák. Az ilyeneknek persze szívesen felajánlaná az ember, hogy csak egyetlen napot járjon végig, s megtudja, megérti, milyen hiányos az ismerete.

  Ahhoz, hogy a kutyákat megértsd, sok évnek el kell telnie. Ha figyelmes vagy, akkor rá fogsz jönni, hogy a kutyák is ugyanúgy, mint az emberek csoportokba, típusokba sorolhatók. Ne tévesszenek azonban meg a fajta besorolások. Ahogyan az embereket sem aszerint csoportosítjuk majd, hogy milyen fajú, vagy nemzetiségű, hanem a természete, a típusa alapján, ugyanígy van ez az állatoknál, a kutyáknál is.

 Érdeklődőként elég, ha annyit megértesz, hogy nem igaz az, hogy amelyik kutya ugat, az nem harap. Teljesen mindegy, hogy mit mond a gazdájuk. Hiába mennek idegenek is be hozzájuk, téged akkor is másképp fognak kezelni, mivel egy előzetes ingerlésen vannak túl. Amíg ugyanis Te odaértél a házukhoz, már egy, vagy több utca kutyája cukkolta, sokkolta őket, vitte a hírt, mint a facebookos nagy botrány bejelentői, akik semmi másban nem érdekeltek, minthogy hatást keltsenek, izgassák a tömegeket, cukkolják az embereket hazugságokkal.

 Ez az oka, hogy sok kutya nem veszi figyelembe a gazdája szavát, mivel az ő fejét már teletömték a kutyás facebookon, azaz az utca közösségi őrjöngő gyűlésén: ITT VAN NÁLUNK! MOST MEGY EL! NE ENGEDJÉTEK BE!!! S az üzenet órákig hatol be a kutyák fejébe, hogy mire odaérsz, már készen állnak, mint a hazájukat védő katonák, hogy kicsináljanak, lerángassák rólad a gatyádat, de még a bőrt is lenyúzzák a lábadról.

 Remélem, nem vettem el a kedved a munkától, mert nem ez volt a célom! Ami biztos: harcmezőre készülsz, ha leolvasó akarsz lenni. Jobb, ha előre tudod, s megfelelően felkészülsz rá, s  nem a csatatérről rohansz haza anyucihoz, hogy jaj mama, nézd a sebem! Ömlik a vér! 

 Én azt mondom: előre készülj, mert nem fotókat kattintgatni mész csupán. Ha azt gondolod, ennyiből áll a munka, akkor óriásit tévedsz, s én csupán a csalódástól szeretnélek megkímélni, hogy tudd előre, mire számíthatsz! Készülj fel az emberekre, s készülj fel az állatokra is. Mert csak a felkészült ember tud győztes lenni. De nem reménytelen a helyzet, én is aktívan végzem a munkám, van tehát megoldás mindenre, amiket a későbbiekben meg is fogok osztani veled, de érdeklődőként szeretném, ha tudnád, mire vállalkozol, amikor leolvasónak jelentkezel. 

 A kutyák azonban csak a leghangosabb állatok, akiknek a gazdáját ha képes leszel jobb belátásra téríteni, akkor védve leszel a támadásuktól.

 Lények, akik téged néznek

 Vannak azonban olyan lények, amik kizárólag miattad vannak a gázóra környezetében és csak arra várnak, hogy lecsapjanak rád, megfogjanak maguknak, mint életük legjobb partiját, hogy magukévá tegyenek, hogy ragaszkodjanak hozzád.

 És elvárják, hogy ezt a ragaszkodást, ezt a fene nagy szerelmet Te hagyd, eltűrd, mert ha elhessegeted, ha elutasítod, akkor, mint egy pszichopata, támadásba váltanak át, s a szerelmük helyett az indulataikkal fognak rohamozni.

Kik ezek?

 A betolakodók azok, amiket Te magad is ismersz az otthonodban, környezetedben. Ám ha irtózol tőlük, fontos tudnod, hogy a kertekben, pincékben, tárolókban levő gázórák között halmozottan, rejtve vannak jelen és észrevétlenül, vagy épp brutális kegyetlenséggel csapnak le, tapadnak rád, ejtenek rabul, azt remélve, hogy megkapnak téged, hogy mint ajándékot küldött nekik az Élet hozzájuk.

 Ilyenek a darazsak, a hangyák, sokszor a legbrutálisabb, legnagyobb változataik, a más helyütt nem is látott bogarak, a gázóra környezetébe tökéletesen beilleszkedő pókok, akik akkor mozdulnak meg rád, amikor már épp a fotókészítésre koncentrálsz meredten, s a meredtség hirtelen bénaságba vált át.

 Ilyenek a gyíkok, a békák, a tücskök, s bármily hihetetlen is, ilyenek a tetves bokrok, amikből nem is hinnéd, mennyi van sokszor egészen közel a gázóra szekrényhez, amit csak megérintve is apró kicsi, alig észrevehető lények futkosnak majd a bőrödön.

 S vannak nagyon kedves, valóban mozdulatlan lények, akik nem élnek, mégis, a gázórák gyakori kellékei, akik tekintetükkel igéznek és fejezik ki hol szigorukat, hol kedves szimpátiájukat. Ilyenek a boszorkányok, a babák, a különféle plüsök, amik némi mosolyt csalnak az arcodra és elfeledtetik veled azt a dühödt üvöltő réteget, akik a munkádat szidalmazzák.

 

 S néha egészen különös látvány is fogad, amikor csak Hamlet szavai jutnak az ember eszébe: Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés…

 Ha pedig eddig legalább azt szeretted a télben, hogy nincsen szúnyog, akkor rá fogsz döbbenni, hogy a szúnyogok ott rejtőznek a pincék mélyén, vagy épp a kerti gázmérő szekrények védett sarkaiban.

 Ezek a lények alig várják, hogy odaérj hozzájuk: megszállnak, rád tapadnak, egyoldalúan kívánnak téged és sóvárogva arra vágynak, hogy Te legyél a végzetük.

  Tudom, nem kellemes érzés, ha ez embert egyoldalúan szeretik. Nyomasztó tud lenni, főleg, ha sok ilyen kis lény, tömegesen minket akar.

 Mégis, azt szeretném, ha nem ijednél meg tőlük, s nem vennék el a kedvedet a leolvasó munkától.

 Az életben ugyanis mindennek van értelme, célja. Mi lehet az agresszív, támadó, vagy épp túlságosan hízelgő, Téged rabul ejteni akaró állatvilággal a célja az életnek? Úgy gondolom, teljesen ugyanaz, mint az emberek különféle típusainak. Megtanítanak arra, hogy az út, amin járunk, s amit Életnek hívunk, nem egy kényelmes, egyenes út, ahol séta autókázva gyönyörködünk a tájakban. Nem!!!

 A cél mindennel ugyanaz: az agyunknak a használata. Hogy ne meneküljünk a problémák elől, ne a kényelmet, a problémamentes, nyugodt légkört keressük, ahol minden adott, hanem használjuk, folyamatosan használjuk az agyunkat: méghozzá a gondolkodásra.

 Ők, akik Téged várnak, erre akarnak nevelni. Ha az embereken túl meg fogod érteni és helyén fogod tudni kezelni a velünk együtt élő, szimpatikus, vagy ellenszenves állati lényeket is, akkor nemcsak leolvasóként leszel sikeres, de a hétköznapokban megjelenő problémákra sem úgy fogsz tekinteni, mint amik megkeserítik az életedet, hanem úgy fogsz szemben állni velük, mint kisdiákként a matematikai egyenlettel: keresni, kutatni fogod a megoldást. Mert eredményre kizárólag ez a fajta gondolkodás és nem a siránkozás, nem a gyáva menekülés vezet.

 

Mónus Tamás, 2018. November 28.

Vissza a topikba