1995 őszén Peti bátyám megkért, hogy helyettesítsem le, amig ő szabira megy…
Kézbesítőként dolgozott a helyi postán, s én a középiskolát frissen végzett ifjúként örömmel elvállaltam a feladatot. Életem első és legszebb emlékeket idéző munkahelye volt. Rengeteg csodálatos embert ismertem meg a munkatársaim személyében és az ügyfelek körében egyaránt.
A régi posta épületében, a Polgármesteri Hivatallal szemben csengetésemre Csepcsányi Gabi nyitott ajtót. Sosem felejtem el vidám arcát, humorát, csipkelődő megjegyzését, hogy alaposan gondoljam át, hogy bemegyek, mert ha egyszer bemegyek, sosem fogok kiszabadulni. Oh, csak 2 hét! – válaszoltam neki, amin ő sokat sejtetően kétkedőn bólogatott.
A 2 hétből 6 év lett, de az emlékek valóban rabul ejtenek ma is. Jó értelemben. Mintha egy mesevilágba cseppentem volna, úgy éreztem magam. A családias légkör, ami fogadott, lenyűgözött. Az igazi postás legendák, Egyeske, Irmuska, Dezső, Csomi néni, 5-ös Ica, akik közvetlen szomszédaim voltak és azok, akik bár messze ültek tőlem, hangjuk mégis jobban hallatszott, mint a saját halk, bátortalan hangom…
A kopott bútorok, a postásgumik röpködése, a legfrissebb hírek a város minden részéről, a leveleim közvetlen kezembe kézbesítése a reggeli kávézás közben egy olyan világot teremtett, ami a pék tanuló évek bezártsága után csodálatos felszabadulás volt.
És megismertem rengeteg csodálatos ügyfelet is, csodálkozva tekintettem az igazán nagyvonalú borravalókra, a decemberi disznóvágásból nekem csomagolt kostolókra, és a rengeteg kedvességre, amit az emberektől kaptam.
Ott és akkor ismertem meg az első főnökömet is Sárika néni személyében. Határozottsága, naprakész tudása és emberismerete oly sokat tanított nekem az életről, az emberekről. Szinte megmondta előre, amikor közeledett egy ügyfél, hogy mit fog mondani.
30 éve volt… De olyan, mintha az óramutató csak előrébb ugrott volna egyet.
Ma meglátogattam Őt és sok-sok szép emléket idéztünk fel együtt. Hihetetlen érzés volt ennyi év után ismét együtt mosolyogni. ❤️ Nagyon köszönöm, kedves Sárika néni!
Jó egészséget és sok boldog évet kívánok! Szeretettel: Mónus Tomi
Hozzászólásodat a facebookon várom:
Facebook – Az első munkahelyemre és az első főnökömre emlékezve…
Mónus Tamás, 2025.12.04.
